A Czeglédy-ügy kapcsán egyszer már megpróbálkoztam azzal, hogy az eset károsultjait, akik nem kapták meg a járandóságukat az iskolaszövetkezetektől, kártalanítsa a szombathelyi közgyűlés. Mivel sajnálatos módon képviselőtársunk az egyik fő gyanúsítottja az egyre kacifántosabb történetnek, a meglátásom szerint a testületnek erkölcsi kötelessége is, hogy a diákmunkásokat és a hasonló módon foglalkoztatott felnőtt munkavállalókat kisegítse. A közgyűlés szeptember közepén egyhangúlag lesöpörte a javaslatomat, amely arról szólt, hogy kezdeményeztem, hogy a város hozzon létre egy pénzügyi alapot, amelyből a Czeglédy-cégek fizetés nélkül maradt dolgozóit kártalanítjuk. Erre a képviselői keretemből 1 millió forintot felajánlottam. Az egységes, elutasító fellépés miatt nem gondoltam volna, hogy az ötlet megtetszik a kormánypártnak.
Azonban pontosan ez történt, de nem helyben, hanem országos szinten hasznosította újra és szabta át saját céljaira a kezdeményezésemet a Fidesz. Egész egyszerűen lenyúlták az elutasított beadvány alapját. Először Lázár János jelentette be a szokásos központi bizottsági tájékoztatóján (kormányinfó), hogy megvizsgálják a Czeglédy-ügyben hoppon maradt diákok kártalanításának lehetőségét. Ez olyannyira gyorsan sikerült is, hogy október 15-én három képviselő, köztük a szombathelyi Hende Csaba határozati javaslatot nyújtott be a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről.
Ha a politikai részét nem nézem, akkor még örülhetnék is annak, hogy a diákok és a kisemberek végre megkapják az elmaradt járandóságukat. Az eredeti cél, a munkavállalók kártalanítása olyannyira másodlagos, hogy a határozati javaslat azt is kiderítené, hogy az eltűnt pénzből jutott-e a baloldali pártok finanszírozására. De ugyebár azt sem tudjuk egyelőre, hogy mi történt, a Fidesz pedig máris felrajzolja az egyelőre még csak gyanú szinten emlegetett pénz útját is. Mindez ismételten nem utal másra, hogy a kormánypárt ezúttal is a pártfinanszírozás vizsgálata nevű csodafegyvert akarja bevetni ahelyett, hogy engedné, hogy a rendőrség és az igazságszolgáltatás tegye a dolgát az ügyben.
Ne szépítsük, az eljárás többféle szempontból az ötvenes éveket idézi. Czeglédyt és társait bírósági ítélet nélkül károkozóként kezeli a javaslat, akik tudatosan károsították meg a diákokat. Ez akár igaz is lehetne, de az ügy egyelőre még csak nyomozati szakaszban van, gyanúsítás történt, vádemelés egyelőre nem, ezért elég nehezen jósolható meg a végkifejlet. Hacsak valakinek nincsen meg az egész forgatókönyv, erre utal az is, hogy a kormányközeli Pesti Srácok már hetekkel ezelőtt tényként megírta az egyik szombathelyi szereplő letartóztatását, pechjükre az illetőt csak később gyanúsította meg és gyűjtötte be a rendőrség.
Az ügy egyébként a Parlamentben is téma volt. Szilágyi György országgyűlési képviselő, a Jobbik vezérszónokaként emlékeztetett arra, hogy a Fidesz furán viselkedett a Czeglédy-sztoriban, helyben például sokáig védte az előzetesben ülő képviselőt. Az ülésen résztvevő Hende Csabát kihozta a sodrából a felszólalás, pedig Szilágyi György gyakorlatilag nem tett mást, csak felsorolta a kormánypárti furcsaságokat.
Úgy gondolom, hogy a tartozások rendezése fontosabb jelen esetben, mint a politikai haszonszerzés. A hatóságok majd kiderítik az ügy részleteit (jelen állás szerint olyan 2025-ben), talán hatalmi nyomásgyakorlás nélkül is. Szerintem bőven elegendő lett volna egy pénzügyi alap létrehozása, ami egyébként az eredeti célom volt. Erre mi történik? A Fidesz Vas megyei hírtáltosa, a gazdasági bűncselekményért elítélt, nívódíjas, most éppen jobboldali bértollnoka, Cseszkó Tamás megírja egy 77 éves bácsi történetét, akinek 100 ezer forintja ragadt benn, miután őt is iskolaszövetkezeti formában foglalkoztatták. A kormánymédia pedig véres kardként hurcolja körbe a sztorit, hogy lám-lám, micsoda förtelmes részletek vannak itt. Meg különben is Gyurcsány.
Ennél azért lehetne konstruktívabb a Fidesz, mert biztosan szórakoztató kívülállóként hosszan rugózni Czeglédy Csaba egyelőre csak gyanúsítás szintjén felmerült gonoszságán, de talán hosszú hónapok után foglalkozni kellene a károsultakkal is. Ezért helyben még egyszer nekifutok a korábbi javaslatomnak, és az októberi közgyűlésen ismét kezdeményezem a pénzügyi alap létrehozását képviselői keretem egy részének felajánlásával. Sok esélyem nincsen arra, hogy mindez megvalósuljon, már a bizottsági körben megkaptam, hogy nekem ezzel nem kell foglalkoznom, kormányzati szinten intézik.
Pontosan ez a bajom, az egész eljárás, ahogy „fent” az ügyet kezelik, mert csak a szövegelés megy, konkrét segítséget nem kapnak a munkavállalók. Talán ezzel kellene kezdeni, utána Czeglédyt meg annyi ideig és úgy festegethetik feketére az urak, ahogy éppen a kedvük tartja, mert így mennek manapság itthon a dolgok.
