Rendkívüli közgyűlés lesz kedden reggel a balodali ellenzék javaslatára Szombathelyen. Két napirendi pont szerepel a tervezett témák között, a nemrég elfogadott botrány plakátrendelet, amely kizárólag arról szól, hogy Orbán Viktor nem óhajtja saját arcmását nézegetni óriásplakátokon olyan szövegkörnyezetben, amit nem Habony Árpád hagyott jóvá két ibizai kiruccanás között. Mivel az országgyűlésben nem sikerült a vonatkozó törvényt átvinni, így a kormány a fideszes önkormányzatokat bízta meg azzal, hogy a Simicska-féle plakáthelyeket lője ki valamilyen úton-módon, a településképre való, primitív és álságos hivatkozással.

Mivel Szombathelyen kifejezetten magas az ilyen hirdetőhelyek száma, ezért a testület kormánypárti része, Molnár Miklós ál-civil alpolgármester hathatós támogatásával már  meg is szavazta az új rendeletet, ami akkora adót (12 ezer forint/négyzetméter – egy óriásplakát 12,5 négyzetméter) vet ki a hirdetőfelületekre, hogy a tulajdonos alig győzi kifizetni. Emellett, amennyiben önkormányzati területen álló oszlopról, tábláról van szó, területhasználati díjat is kell fizetnie.

A megalkotott rendelettel több baj van. A baloldal szóbeli előterjesztéssel készül, én azonban november elején az illetékes Kormányhivatalhoz fordultam, mivel meglátásom szerint az elfogadott szabályozás jogszabálysértő. Ennél fontosabb, hogy jelen formájában a társasházak (amelyek szintén adnak bérbe plakáthelyeket) és a helyi vállalkozások érdekeit is sérti. Ugyanis az új reklámadó minden egyes négyzetméternél nagyobb táblára kiterjed és már volt olyan szombathelyi cég, amelynek a vezetője megkeresett, hogy a rendelet miatt több százezres plusz költsége keletkezik, pedig  a köztéri táblákkal igyekszik arra rávenni az embereket, hogy a multik helyett náluk vásároljanak. Ezért is furcsállom, hogy Molnár Miklós alpolgármester is megszavazta az új szabályozást, ő kampányígéretei között 90 ezres polgári várost és erős helyi kis- és középvállalkozások szerepeltek. A társasházak elesnek az eddigi bevételeiktől, így aztán az emberek isszák meg a levét annak, hogy olyan kormányunk van, amely csak addig szereti a kritikát, amíg az nem róla szól.

A Kormányhivatalnak több kérdést is feltettem, természetesen válasz nem érkezett, pedig a hivatal bő egy hónap múlva ellenőrizni kezdi, hogy betartják-e a polgárok, a vállalkozások a rendeletet. Aminek bőven vannak furcsaságai, értesüléseim szerint a cégek útbaigazítói táblái is csak az előírásokban szereplő fekete és fehér színeket tartalmazhatják, ha valaki színes megoldást szeretne, akkor fizetnie kell, már ha megkapja a hozzá szükséges engedélyeket. Ugyanis a közterület-használati és településképi jóváhagyás mellett a közút-kezelő beleegyezésére is szükség van. Nem tudni biztosan azt sem, hogy kell-e fizetni az üres reklámhordozók után, de emellett számos nyitott kérdésre is választ várnék a Kormányhivataltól. Egyben biztos vagyok, írásba semmit nem adnak, de ettől még nyilván regisztrálják majd a kérdéses reklámhordozókat. Nagyjából ott tartunk a nyilvánosság szempontjából, mint az ötvenes években, annyi különbséggel, most nem a rádiókészülékeket kell bejelenteni, hanem az óriásplakátokat, nehogy a rendszer (vagy inkább a vezér) érdekei ne sérüljenek.

A keddre tervezett rendkívüli közgyűlés másik témája a három évre szóló út- és járda-felújítási program lenne, amire idén 500 milliót, jövőre 1 milliárdot, 2019-ben pedig 1,5 milliárdot költene a város.  A baloldal szerint egyébként az új Haladás-stadion fenntartása miatt (ami valószínűleg több száz milliós tétel lesz, ha nem sikerül piaci működtetőt találni) a vállalás veszélybe került.

A magam részéről nem fűzök nagy reményeket a rendkívüli közgyűléshez, ha pontosan kezdünk 9-kor, akkor legkésőbb 20 perccel később be is fejezzük. Ugyanis a kormánypárti többség nyilvánvalóan egyik kérdésről sem akar tárgyalni, így sok esélyt nem látok arra, hogy elfogadják a napirendet – már ha egyáltalán megjelennek a Városházán. Ettől függetlenül a plakátrendeletet minden törvényes fórumon támadni fogom, mivel teljesen nonszensznek tartom, hogy egy kicsinyes, felülről kezdeményezett (és helyi szinten szolgai módon végrehajtott) bosszú nyomán megalkotott, kaotikus és át nem gondolt szabályozásnak a szombathelyi lakóközösségek, vállalkozók, vállalkozások lássák a kárát.